Templom története

A barokk templom sorsa városunk két és fél évszázadának történetét hordozza.

A török hódoltság alatt Nagyatád mai északi határánál a Prokop dűlőben állott egy kis templom, melyet Szent Mihályról neveztek el. A Rákóczi felkelés hullámzó harcai alatt elpusztult, szerzetesei elmenekültek.

Atád mai központjában a pap nélkül marad hívek egy kis tölgyfa templomot építettek az 1700-as évek elején, melynek kicsi tornya volt két haranggal. 1738-ban a prokopi romos templomból elhozott – Szent Keresztről elnevezett – vászonra festett kép volt a főoltáron, a leírások szerint sok csoda történt előtte. Hordozható oltárkő csak a főoltáron volt, itt misézett időnként a csökölyi plébános.

Mikor Czindery Ignácz 1722-ben elnyerte az uradalmat, Zágrábból hívott papokat: Dobranich András, majd Tomasich Márk plébánosokat. (1722-29) A földesúr látva, hogy a lakosság mind a magyar, mind a horvát létszámban növekszik, Nagykanizsáról magyarul is beszélő ferences szerzeteseket telepített le 1731-ben, hogy prédikációikat minden hívő megérthesse.

Czindery Ignácz adományozó levelében rögzítette, hogy a „csodákkal ékeskedő” Szent Kereszt építendő templomára kötelezettséget vállal. Anyagi okok miatt az építkezés jóval később kezdődött: 1761-ben alapozták a szentélyt. A szerzetesek mindent megtettek: több ezer téglát égettek, adományokat gyűjtöttek. A szentélyben 1767-ben miséztek először.

A templom végleges befedésének dátuma 1775. A belső burkolások – melyeket a laikus ferences testvérek végeztek – 1768-ban kezdődtek, ekkor emelték a kórust is. Czindery Pál (1798) végül nem hagyta magukra a küszködő atyákat. Az ő érdeme, hogy a tizenkilenc évig tartó építkezés befejeződött.

A templomnak hét oltára volt. Kriptájában szerzetesek, a kegyúr és azok a hívek temetkeztek, akik a sírhely árát (32 Ft) megfizették.

1785-ben a rendi testvérek elkészítették a Szent Kereszt főoltárát. Mivel a torony később épült, az északi oldalon haranglábat állítottak, melyre 1799-ben négy harangot húztak fel, közülük a legnagyobb 625 fontos volt és Grazban készült. 1809-ben a templom új orgonát kapott, melyet 1830-ban átalakítottak.

A háborúba elvitt harangok helyébe 1956-ban Rákospalotán kettő újat öntöttek. 1956-ban volt a harangok felszentelése is.

Csuzy Pál földesúr jóvoltából 1844-ben új, téglából épült torony került a templomra, melynek keresztjét Felder János kaposvári építész alkotta.

1862-ben új orgonát hozattak Grazból a régi helyett. (A későbbi, 212 változatú orgonát 1937-ben állították fel, mely a háborúban elpusztult.) Közben 1802-ben és 1880-ban két erős

földrengés rázta meg az épületet, sok kárt okozva. A régi prokopi oltárképet ki kellett cserélni, helyette Sommsich József gróf festett újat 1871-ben.

A természet rombolását fölülmúlta a második világháborús ostrom, melynek végén a visszavonuló német csapatok felrobbantották a tornyot. Döbbenetes volt a hatalmas romhalmaz. Nagyatád lakossága ekkor megmutatta, hogy mire képes. Az újjáépítésben, romeltakarításban szinte mindenki részt vett. P. Ambrus Máté rendfőnök lelkesen szervezett. Hívására több százan hordták az anyagot. A gerendák faragását ingyen végezték az atádi ácsok, a legényegylet és a labdarúgók segítségével. De segített a rendőrség kapitányostól, a gyárak, üzemek, hivatalok, egyesületek, politikai pártok vetélkedtek a munkában.

Bergovecz György lakatos mester ingyen készítette a szentély vasablakát. Jámbor Péter festő - protestáns létére – negyedmagával ugyancsak ingyen festette ki a templomot. Dr. Antall József újjáépítési miniszter pedig a költségekre államsegélyt biztosított.

A krónikák külön kiemelik fráter Petrus Móricz szobrászt és fráter Polczleiner Salamon asztalost. Ők készítették az épület berendezéseit: oltárokat, bútorokat, ajtókat, falburkolatokat. Kiemelten szép az egykori ebédlő intarziás tölgyfa burkolata a körbenfutó padokkal és hasonló mívességűek a faragott ajtók, szekrények.

A második világháborúban elpusztult freskók helyett 1990-91-ben Závory Zoltán szilsárkányi festőművész készítette a jelenlevő képeket: a főoltár helyén a falon a Golgota jelenete, a szentély fölött a mennyezeten Jézus feltámadása, a négy evangélista, az első boltíven Szűz Mária megkoronázása, a másodikon Szent Ferenc prédikál a madaraknak, a harmadikon Szent Antal tanít és kenyeret oszt, a negyediken a bűnös asszonynak megbocsát Jézus. Az ablakok fölött magyar szentek képei vannak.

Minden templomnak van egy jeles napja: a búcsú. Nagyatád a főoltár tiszteletére, Szent Kereszt felmagasztalásának napján: szeptember 14-én tartja az ünnepet.

A búcsújárás a középkortól ismert, amikor is zarándoklás útján bűnbocsánatot engedélyezhetett az egyház feje, a pápa. A nagy tömegben templomi zászlókkal, énekelve érkező zarándokok egyúttal a település ünnepének részesei voltak, hagyományt teremtve a vallásos tiszteletadás mellett rokoni és baráti találkozásokra.

A római katolikus templomban eredetiben láthatók:

- a templom folyosóján: a főoltár szobrai és a Somssich József által festett oltárkép

- a sekrestye bútorzata

                                                                         Nagyné Gyánó Ágota